google-site-verification=AlKPgkDjqG_pY-M84x6x-z0vW_yUpf3kaj7cazKAhyQ

Nincs messze az idő, amikor az okos épületek egymással fognak kommunikálni, és saját hálózatot alkotva termelik meg a fenntartásukhoz szükséges energiát. Egy okos iroda napi működtetése már manapság is teljesen automatizálható, ez pedig akár 10-20 százalékkal is csökkentheti fenntartási költségeit.

„A lakóingatlanokban használt smart home rendszerek, illetve az irodák, közintézmények smart building, azaz okos épület megoldásai világszerte egyre népszerűbbek. Kényelmet, biztonságot nyújtanak, és rendkívüli energiatakarékosságot tesznek lehetővé” – fogalmaz Botond Szabolcs, a Visual Europe Group ügyvezető igazgatója. A cég 15 éve foglalkozik ezzel a területtel. Kezdetben főképp irodaházakba telepített okos megoldásokat, de egyre több lakóingatlanra is felkérést kap. Egyedülálló tapasztalattal rendelkezik a magyar piacon: legnagyobb projektje jelenleg a BudaPart, a budapesti Kopaszi gátnál épülő új városnegyed, ahol 600 lakásba telepít okos otthon rendszert.

Az irodákban, közintézményekben használt rendszerek esetében az egyik legfontosabb tényező a költséghatékonyság.

Egy túlhűtött légtér, egy indokolatlanul magasra állított fűtés, a rosszul szabályozott árnyékolástechnika, az éjszakára égve felejtett irodai világítás ugyanis jelentősen megnöveli az energiaköltségeket. Egy okos épület rendszer akár 10-20 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhet. Rendkívül gyorsan megtérül tehát, hiszen egy épület beruházási költségéhez képest elenyésző az ára.

A nagyobb épületek ráadásul manapság már szinte üzemeltethetetlenek ilyen rendszerek nélkül. A 21. században már nem életszerű megoldás például, hogy valaki végigjárja egy négyemeletes irodaház szobáit és lekapcsolgatja a villanyokat, letekeri a fűtést minden irodában.

Már önmagukban ezek a megoldások is futurisztikusnak tűnhetnek, ám a jövő fejlődési irányai még hihetetlenebbnek hatnak. Botond Szabolcs szerint rövidesen elkezdenek kommunikálni egymással az épületek, így a tanulás és a felhasználókról gyűjtött tapasztalat nem egy épületre koncentrálódik, hanem többre. Ennek köszönhetően egy mesterséges intelligenciára épülő algoritmus olyan megállapításokat tud tenni, amely minden létesítményre érvényes és egységes tud lenni.

Ezek az épületek elkezdhetnek összehangoltan működni, és összekapcsolhatják energia-felhasználásukat is. Nem egy központi hálózatról veszik majd az energiát, hanem az épületek egy saját, önálló hálózatba tömörülnek, és összehangolva optimalizálják működésüket. Energiát termelhetnek és tárolhatnak például napkollektorokkal és akkumulátorokkal. Az épületek optimalizált működése pedig újabb hatékonyság-növekedést eredményez a fenntartók számára.